2010. jún. 30.

Peyote nyaklánc

Juj de régen szerettem volna egy aprógyöngyös valamit alkotni! Végül e minta mellett maradtam, mert annyiféle színvariációban el tudom képzelni :)
Sajnos nem tudtam végigfűzni, mert kevés lett volna a kásám, és vagyok olyan türelmetlen, hogy így is azonnal be akarjam fejezni :)

Muszáj volt továbbá valami nyakon fotózni, mert csak így fekszik ki szépen:

Így pedig kiterítve, közelebbről:


Minta: Bead&Button 2007 December

2010. jún. 29.

Maradéktalanul - játék!!!

Tehát, Pankánál nyertem meg a játékot, így köteles voltam valamit alkotni maradékokból. Korábbi bejegyzésemben megmutattam az összeöntött maradék gyöngyöket, köszönöm, hogy megírtátok, szerintetek mit lehet belőle készíteni, ugyanis nem használtam fel az összeset ám, a maradék maradékjából még kijöhet egy herring kari ;)

Ám Ergának lett igaza, horgoltam. Mégpedig úgy, ahogy már ki akartam próbálni: a hossza miatt lehet karkötő is, meg nyaklánc is!

Nyakláncnak rövid fazonú, 39 cm:

Karkötőnek pedig duplán kell csavarintani:


Tímel indította útjára a játékot MARADÉKTALANUL néven. A szabályokat is tőle veszem át:
Szabályok:
1. Jelentkezni komment formájában lehet.
2. Sorsolás útján aki megnyeri az ékszert, az vállalja, hogy ő is készít maradék gyöngyből valamit, és 1 hónapon belül meghirdeti a játékot.
3. Csak akkor tedd ki ezt a felhívást a blogodban, ha úgy érzed,jó ha sok ember játszik :)

Jelentkezési határidő: 2010. július 8. 23 óra 59 perc
Sorsolás: 2010. július 9-én

2010. jún. 28.

Szalmavirág és Swaribogyó

Amikor megrendeltem ezt a szalmagyöngyöt, eredetileg peyote szalmás karkötőt szerettem volna fűzni. Ám amikor megérkezett, láttam, hogy sajnos ez a fajta jóval vastagabb, mint a delica, sőt, kásagyönggyel is próbáltam fűzni, úgy se lett szép.
Végül elővettem a jó öreg raw technikát, így született meg ez a karkötő; amikor a szalma virágzik:

Az alábbi swaribogyót már rég ki akartam próbálni; most összeöntöttem a maradék swarikat -ha már belejöttem a maradéktalanul játékba-, így lett egy ékszer, amit mindenhez fel lehet venni:

2010. jún. 25.

Mi készül itt?

Először is egy elmaradás, miszerint én nyertem meg Panka által meghirdetett Maradéktalanul játékot!
A játék lényegét ott is el tudjátok olvasni, de hamarosan én is folytatom, a szabályok szerint :)
Ez még nem a felhívás!!!

Sokat gondolkodtam, mert rengeteg maradékom van, szinte csak azok! Kásák minden méretben, delicák, csiszik, swarik... végül döntöttem, és a 11-es kásákat fogom kiszortírozni!
Kikerestem az összeset, amiből csak kevés volt már, összeöntöttem, jól megkavartam, íme:


Na ebből most mi készül? Lehet ötletelni ;)

Addig pedig nézzétek meg az alábbi bejegyzést is, ahol nem maradékokat használtam :D

Mályva romantika és Saci karkötő

Egy kedves vásárlóm beleszeretett az ál-sultan medálomba, ám karkötőben egész pontos elképzelései voltak; legyen a medál középső része, a külső fehér csiszoltak helyett pedig fehér aprógyönggyel. Fülbevalónak pedig aprócska virágformát kért. Íme az eredmény, szerintem bájosan romantikus lett:


Ugyanez a vásárló kért a kockabogyós nyaklánchoz is egy karkötőt, mégpedig úgy, ahogy a nyakláncnál a gyöngysor van, de kétsorosan, és valahogy fogjam össze. Így született meg "Saci":

2010. jún. 22.

Apróságok

Aprócska kislány horgolt szett; nagyon vacak ez az esős idő, mert NEM barackszínű, hanem halvány rózsaszín!!!

A karkötő olyan picike, hogy odatettem egy 2Ft-ost viszonyításképpen:

Ezek pedig olyan fánkos ékszerek, melyek nem hizlalnak :) Fánk-forma üveggyöngyökből, a lilához gyűrű is tartozik -a kékhez is volt, csak már elvittem.

2010. jún. 21.

Árvízkárosultak javára

3 gyöngyfűző összefogott hogy tudásukkal segítséget nyújtsanak az árvízkárosultaknak:
Bánhalmi Andrea (Ande)
Dobos Éva (DeEva)
Veres Zsuzsa (Vezsuzsi)

Mintáik megvásárlásával támogathatod azokat, akik most mindenüket elvesztették!
Én már vásároltam, és te?

A mintákhoz itt lehet hozzájutni:
Gyöngybox - minták keresd alul a karitatív megjelölésűeket!

A kezdeményezésről itt olvashatsz>>

2010. jún. 18.

Lila-ezüst kedvenc

Beleszerettem én is az ezüst színbe, plusz egy csöpp lilával megbolondítva, hmmm... erős a késztetés, hogy ne adjam senkinek :)
Kát hurkát horgoltam, majd közös kapoccsal fogtam össze őket. Laza, kellemes nyári ékszer!

2010. jún. 15.

30


Bár nem terveztem, hogy személyes dolgokat fogok itt írni, azért ez a szám megállásra késztet.
Igen, ma lettem 30 éves.
Megpróbálok számot vetni a terveimmel és az "eredményekkel"; először, ami a munkámat illeti:

Kiskoromban titkos vágyam az volt, hogy énekesnő legyek - református közösségben énekvezetőként, kórusvezetőként énekelhetek :) Ráadásul zeneovi foglalkozásokat is tarthatok, így a zene komolyan ott van az életemben.

Mindig azt mondtam, nem szeretnék íróasztal mögött ülni egy munkahelyen, sem pedig piacozni, mint szüleim. Aztán közgazdasági irányban, pénzügyi területre indultam, kikötöttem egy íróasztal mögött, ám ez csupán 2 évig tartott. Most is asztal mögött ülök, ám ez nem robot, hanem alkotó tevékenységhez szükséges :) Megtaláltam a hivatásomat, amiben örömöt találok. Mindeközben vásárokba is eljutok -remélem-, ami ugyan nem piac, de azért az életforma nagyon-nagyon hasonló, ami a hétvégi munkát és a kiszolgáltatottságot jelenti.

Család vonatkozásában mindig 2 lánygyermekről álmodtam, ez megadatott, bár közéjük csúszott egy fiú is :) Három gyermek van tehát, ráadásul az egyik szőke lett, ami semmilyen tervben nem szerepelt!
Férjemmel idén lesz a 10 éves házassági évfordulónk, az esküvő előtt 5 évvel ismerkedtünk meg -ki lehet számolni, mennyi voltam akkor :) Hálás vagyok ezért is, hiszen manapság már 3 hónapos kapcsolatra is azt mondják, húha, milyen tartósan együtt vannak... sok mindent megéltünk, megküzdöttünk, még van is min dolgozni, és talán ez az egyik titka: nem gondoljuk, hogy egy kapcsolat úgy nőhet, mint a gaz, bizony nap mint nap ápolni, gondozni kell, odafigyelve, szeretettel, és bizony sokszor alkalmazkodva a másikhoz. Köszönöm férjemnek is az alkalmazkodást, kitartást!

Egyéb terveim is voltak, főleg a gimnáziumban ábrándoztam arról, hogy lesz német nyelvből felsőfokúm, utána egy angol középfokú jön majd, és csak hobbiból majd olaszt fogok tanulni. Németből a középig jutottam, az angol középfokú szükséges még ahhoz, hogy megkapjam a diplomámat, addig hiába az államvizsga... olasz? Ez egyelőre ábránd marad, de már nem is motivál igazán semmi ebbe az irányba.
Zene: mindig is vonzott, a következő 10 év feladata lesz, hogy megszerezzem a kántori oklevelet, és sokat gyakoroljak az imént kapott, új gitáron :)

Még egy terület van, ami nagyon fontos az életemben, ez a gyülekezeti közösség, és a hitélet; azt gondolom, ez is életforma lett az évek alatt, ami meghatározza a mai személyiségemet, sőt, életem mozgatórugóit is. Tökéletes keresztény nincs, bár az elvárás a nem hívők felől ez szokott lenni; én magam is sokszor hibázok, sokszor döntök rosszul. Keresem a válaszokat, és próbálok napi kapcsolatban lenni Azzal, Akinél a válaszok vannak :)

Nos, ez egy gyors mérleg volt, de úgy éreztem, szükségem van rá, hogy több szempontból átgondoljam, hol is vagyok most.
Nektek is köszönöm, hiszen abban, hogy megtaláljam a hivatásomat, nagy szerepe van ennek a virtuális közösségnek is.
Köszönöm, hogy elolvastad :)

2010. jún. 11.

Régi-új narancsvirág

Harmadjára készítem ezt az ékszert, amit először Jucinak álmodtam meg. Ismét változtattam rajta, most 6-os kásák helyett is csiszoltakat tettem, így a széle fodrosabb lett, az egész pedig barnásabb.
A láncrészt is újítottam, egy sor barna került bele.


Ismét megrendeléseken dolgozok, így ötleteimet pihentetnem kell egy darabig...

2010. jún. 8.

Vezsuzsi kedvére :)

Az elmaradt Eperfesztivál miatt édesanyám arra gondolt, menjek el vele piacra. Szorított egy csücsköt, ahová kipakolhattam.
Így Vezsuzsi kérésének is eleget tehettem, lefotóztam egyben az ékszereimet :)

Íme részleteiben is:





Tapasztalat: a piac piac, és nem vásár...

2010. jún. 4.

Eperfesztivál helyett botrány

Először megmutatom, miket készítettem még az elmúlt napokban a fesztiválra:



A történet ott kezdődik, hogy felfedeztem egy szervező egyesületet, színvonalas, szimpatikus honlappal. Kaptam is egy tájékoztatást, majd mikor eldöntöttük Tiszivel, hová is menjünk, írtunk egy jelentkezést. 05.05-ig még kedvezményes volt az ár, ám mikor nem válaszoltak több, mint egy hete, felhívtam a megadott számot, hogy mi a helyzet. Nagy nehezen, többszöri nekifutásra megkaptuk a számlaszámot, elismerték a hibájukat, így bár egy nap csúszásban voltunk, még a kedvezőbb díjat kaphattuk meg.
Ezután vártunk valami visszajelzést, tájékoztatást, még egy pontos címet sem kaptunk, se a befizetésről bizonylatot. Többször is hívtam a szervezőt telefonon -mert e-mailben semmire sem reagáltak-, egy-két alap információt sikerült megtudni, pl. asztalméret, sátor típusa, mit kell vinni, mit adnak ők...
Tegnap délelőtt is telefonáltam, tudván, hogy sok eső esett, és Dunaparti a rendezvény, minden rendben van-e. Megnyugtattak, hogy igen, az út aszfaltozott, de mi sárban leszünk, így készüljünk. Rákérdeztem, hogy szerződéskötés mikor lesz? Mire hebegett a nő, hogy ők olyat nem szoktak... na itt már rettentő gyanús volt a dolog...
Reggel 8-ra rendeltek oda mindenkit, ám ők sehol sem voltak. Első pillantásra felmértük, hogy a sár akkora, hogy oda bizony senki nem fog bemenni! Aszfalt helyett valamivel felszórt út vezetett, az is csupa sár és víz. A mező, ahol a sörsátrak voltak felállítva, bokáig ért a vízben, ugyanis a Duna szemlátomást lépett ki a medréből, készülve, hogy az egész területet elönti. A színpadot már el is bontották, technikával együtt.
Vártunk türelmesen, hogy mikor jön végre, akivel kapcsolatban voltunk, és mit mond. Jött is valaki, majd kértek mindenkit, hogy várjunk, mert a testület ülésezik, 10 órára lesz valami tájékoztató. Mi addig elvoltunk, nevetgéltünk, de láttuk, hogy itt bizony semmi sem lesz...

Jópofa közjáték volt, hogy miközben a katasztrófavédelemnek kellett volna kint lenni, megjelent egy önkormányzati kisteherautó, hogy az árvízveszélyes részről összeszedjék a levágott füveket... ez fontos volt...

10 után már kezdtek a kedélyek borzolódni, mivel kiderült, igazából senki nem vállalja a felelősséget. Akivel telefonon beszéltünk addig, azt állította, ő nem döntéshozó, nem szervező. Továbbdobta a labdát egy Norbi nevű ifjoncnak(itthon láttam a honlapjukon, hogy ő az egyesület elnöke), aki láthatólag magasról tett az egészre, és azt mondta, nem ő a szervező. De várjunk, mert le fog jönni a jegyző.
11-kor már nagyon fel voltunk háborodva. Odamentünk ehhez a Norbihoz, aki elkezdett velünk(!) kiabálni, miszerint mit problémázunk, el lehet menni, ha bajunk van. Persze, mi addig nem, amíg nem adják vissza a befizetett pénzünket, vagy nem adnak erre megoldást. Szerinte a rendezvény meg lesz tartva, csak a vasárnapot nem tudják még előre... Különben is, mi a mi befizetett pár tízezrünk az ő 10 milliójukhoz képest, mert pénzt vissza ők nem adnak!
Nagy nehezen kicsikartuk, hogy legalább mehessünk helyette egy másik rendezvényükre... de mindvégig ő kiabált, hogy nem tudunk kultúrember módjára viselkedni...

A tanulság: soha senkinek ne fizess, amíg nem írtátok alá a szerződést!!!!!!!!!!!!

2010. jún. 1.

Kicsit ebből, kicsit abból...

Szóval, készülök nagyon az Eperfesztiválra, annyira, hogy még a fotózásra és a képfeltöltésre is sajnáltam az időt... de most végre megembereltem magamat :) Viszont ez még mindig nem minden, mert pár medált még nem láncoltam meg, azokat addig nem fotóztam...

Na sorjában: nyarat váró, színes, Luca-bogyós hosszú láncocska:

A harmadik horgolt szett év végi ajándékként:

Mobilbogyó pyramid gyöngyökből:

DNS füli lilában:
Egyszerű háromszöges füli, szokatlan elrendezésben:

Kelli nevet kapott ez a kis karkötőcske:)

Sikhara karkötő Pencio mintája alapján, csak a széleket nem fűztem végig:


Várok mindenkit sok szeretettel a Fesztiválon, Tahitótfaluban, most hétvégén!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...